Újszentmargita és környéke a II. világháborúban

Egy kicsiny falu hányattatásai 1944-ben

A tüzérség és a kézifegyverek jóval nagyobb szerepet vállaltak a Szentmargitapusztai harcokban, mint a járművek. Itt nem sorolom fel mindet, csak ismertebb típusokat, vagy olyanokat, melyek bizonyítottan megtalálhatóak voltak az itt harcoló német/magyar alakulatoknál.


 Maschinengewehr Mg-42

géppuska

mg-42.jpg

 A német hadsereg a második világháború első éveiben a bonyolult és elég kültséges Mg-34-es géppuskával látta el alakulatait. A továbbfejlesztett verzió, az Mg-42-es ugyanazt a 7,62 mm-es Mauser puskalőszert tüzete, de amellett, hogy olcsóbb volt, karbantartása is egyszerűbbé vált. Nehéz volt célon tartani, de a katonák szerint ezt messze ellensúlyozta a nagy tűzerő. A túlmelegedett csövet egy gyakorlott kezelő 5-6 másodperc alatt ki tudta cserélni. A fegyvert két fő kezelte, a lövész, valamint a tültőkezelő, aki a lőszert adagolta hevederrel. A fegyvert használták kétlábú könnyű álvánnyal fekve, valamint egy nehezebb, háromlábú álvánnyal álva vagy ülve. Meneteléskor  egy hordszíjjal a hátra lehetett venni, ami nagyban megkönnyítette az egyébként igen súllyos fegyver cipelését.

mg42-kursk.jpg

A fegyverhez több tartalék cső is tartozott. A behevederezett lőszert az Mg-34-nél is jellemző téglatest alakú rakaszban tárolták. Első felbukkanása a keleti fronton történt, ahol a szovjet gyalogságtól gyorsan kiérdemelte a „Hitler fűrész” nevet, utalva ezzel a fegyver hihetetlen tűzgyorsaságára (1550 lövés/perc), aminek köszönhetően egy rövidsorozat is elegendő volt ahhoz, hogy egy embert kettévágjon. Az új géppuska - szakítva az addigi manufakturális fegyvergyártási doktrínákkal -, préseléses eljárással, hegesztéssel, és tömegesen előállítható főalkatrészekkel készült, ellentétben az elődtípussal.

mg42cut.gif

A fegyver a háború után is rendszerben maradt, és Nato lőszerre átalakított, külsőre szinte teljesen megeggyező változata, az Mg-3 mind a mai napig számos országban rendszerben áll.  A német csapatok az alföldi páncéloscsatában igen nagy számban alkalmazták, így a Szentmargitapuszta és a Kuntanya környéki harcokban is gyakran felbukkanhatott.


Pak-40

páncéltörő löveg

800px-pak40_cfb_borden_2006_2.jpg

A német csapatok 1941-ben, a Barbarossa hadművelet során szembetalálták magukat a kor legkiválóbb harckocsijaival, az orosz T-34-es közepes és Kv-1-es nehéz harckocsikkal. Ezek erőteljes páncélzata ellen a németek által használt 50 mm-es Pak-38-as lövegek gyakran közelről is hatásatalannak bizonyúltak. Ennek ellensujjozására fejlesztette ki a Rheinmetall és a Krupp a Pak-40-est, amely a Pak-38-as továbbfejlesztett, 75 mm-es változata volt. A fegyver tömege jelentősen megnőtt, így kézi erővel alig lehetett mozgatni, külsőre csak a méretében különbözött elődjétől.

weapon_75cmpak40_12.jpg

A fegyver olyan kiválló páncélátütő képességekkel bírt, ami a háború végéig a legtöbb harcjármű elpusztítására képessé tette kezelőit, hamarosan a német hadsereg standard páncéltörő fegyvere lett, de számos más ország is alkalmazta. Magyarország a háború végén vásárolta meg a licenszet, de a sorozatgyártás nem indulhatott be, mert a szovjet csapatok már birtokba vették a budapesti gyárakat, és a cső előállításához nem volt elég jó minőségű nyersanyag. Hozzávetőleg 23500 darabot gyártottak és nagyjából további 6000 darabot használtak páncélvadászok felfegyverzésére.

pak40_parola_1.jpg

A 13. német páncéloshadosztály bizonyosan rendelkezett ilyen fegyverekkel, bevetésükről nincsenek adatok, de igen valószínű. Polgár védelmében szinte bizonyosan felhasználták őket Október végén.

 


 

29M Bofors 

 légvédelmi gépágyú

bofors40.jpg

Az 1929-ben tervezett 40 mm-es svéd Bofors, a spanyol polgárháborúban kiválónak bizonyult légelhárító gépágyú a II. világháborúban is bizonyított. Légi és páncélozott földi célok leküzdésére egyaránt alkalmas volt. Légi célok ellen 3000 méterig volt hatásos. A fegyver nyomjelzős, repesz és páncéltörő-gyújtó gránátokat egyaránt tüzelhetett, négyes sorozatokban. A 850 m/s kezdősebességű lövedék 70 mm páncél átütésére volt képes 500 méter távolságon. A 2100 kg tömegű gépágyút négy gumitömlős kerékkel szerelt, jó rugózású alvázon, nagy sebességgel vontathatták. Majd mindegyik hadviselő országban gyártották, de számos másolata is született.
three_40_mm_bofors_guns.jpg
A kiválló fegyver licenszét még a háború előtt vásárolta meg a magyar hadvezetés, és amellett, hogy saját igényeit kielégítette, exportra is termelt. Az eredeti konstrukció mellett ezt a fegyvert építették be a szintén a svédektől származó Nimród páncélos gépágyúba is, ami mobilitása okán szintén kiválló harceszközzé vált. 1944-re az eszköz páncéltörő képessége elégtelennek bizonyult a legtöbb orosz közepes és nehéz harckocsi ellen, de könnyen páncélozott célok és tehergépjárművek ellen megtartotta hatékonyságát.
m-bofors-laa.jpg
A 2. honvéd páncéloshadosztály légvédelmi alakulatában számos ilyen löveg vett rész a harcokban, bár a források név szerint nem említik a típust, valószínűleg két ilyen löveg volt felállítva a templom előtt is.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 12
Heti: 17
Havi: 49
Össz.: 38 952

Látogatottság növelés
Oldal: A Tengelyhatalmak tüzérsége és kézifegyverei
Újszentmargita és környéke a II. világháborúban - © 2008 - 2024 - kuntanya.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »