A szovjet tüzérség komoly szereppel bírt az itt folyó helységharcokban, hiszen a magyar és német páncélosok ellen felbecsülhetetlen támogatást nyújtottak a gyalogságnak. A szovjet gyalogság kézifegyverek változatos arzenáljával rendelkezett, és majd mindet be is vetette.
PPS-41 géppisztoly
A második világháborúban a Vörös hadsereg által legnagyobb számban alkalmazott szovjet 7,62 mm-es géppisztoly. A Georgij Spagin szovjet fegyverszerkesztő által tervezett fegyvert 1941-ben rendszeresítették. A világháborút követően a Szovjetunión kívül más országok is alkalmazták, így a PPS–41 a magyar fegyveres erőknél és testületeknél is rendszeresítve volt. A magyar katonák a második világháborúban és utána csak a „davaj-gitár” névvel illették.
A fegyver 71 7,62 mm-es Tokarev pisztolylőszer befogadására alkalmas csigatáral rendelkezett, melyben a lőszerek spirálisan helyezkedtek el. A tárat a külső kinézete miatt (hibásan) dobtárnak is nevezi a népnyelv. Később terveztek hozzá egy 35 lőszer befogadására alkalmas ívtárat is. A háború befejezéséig összesen kb. 5,5 millió darabot gyártottak. A sorozatgyártás során jelentős módosításokat nem hajtottak végre a fegyveren.
A Vörös hadsereg legelterjedtebb fegyvere volt, így a Kuntanya környékén folytatott ádáz harcok egyik főszereplője lehetett. Megbízhatósága és ereje miatt nagyra becsülték, egyes századokat kizárólag ezzel a fegyverrel szereltek fel.